Kreatív megoldások bemutatása

Magyarország Kreatívipari Stratégiája azt ki célul, hogy az eddig rendkívül szerteágazó kreatívipar mérési rendszerének kidolgozását segítse, amellyel bemutathatóvá válik az ágazat teljesítménye a magyar nemzetgazdaságon belül. A dokumentum javaslatot fogalmaz meg a hazai kreatív iparág hozzáadott értékének szignifikáns növelésére, exportkapacitásának fejlesztésére egyrészt az oktatás és képzés, másrészt a támogatási rendszer fejlesztése, valamint a szereplők együttműködését megerősítő érdekképviseleti szervezet létrehozása által. A Stratégia céljainak megvalósítását a közeljövőben induló mintaprogramok támogatják.

A kreatívipar egyre erősödő ágazat, amelynek globális piacra termelő vállalkozásai versenyképes termékeket állítanak elő. A szektor azonban jelenleg még korlátozottan növeli a magyar gazdaság versenyképességét.

„Az elkészült Kreatívipari Stratégia megteremti az alapot arra, hogy az ágazati szereplők együttműködési lehetőségeiket szektoron belül, és a többi iparággal kapcsolatosan is megsokszorozzák, valamint egy ágazati ernyőszervezeten keresztül aktívan alakíthassák a hazai kreatívipar jövőjét.” – hangsúlyozta Dr. Fülöp József, kreatíviparért felelős miniszteri biztos.

A stratégia a korábbi egyeztetési folyamatot követően véglegesített változata a következő kormányzati honlapon érhető el: https://2015-2019.kormany.hu/download/0/74/e1000/kreativipari-strategia_infografika.jpg

A Design Terminál Nemzeti Kreatívipari Központ megbízásából klszültek korábban olyan felmérések, amelyek alátámasztották, hogy a kreatív ipar Magyarország legdinamikusabban fejlődő iparágai közé sorolható. Ez alapján is látható, hogy a kreatívipar jelentősége a nagy hozzáadott értékű, szellemi tevékenységek gazdasági súlyának növekedésével egyre nagyobb. Kreatív iparnak tekintjük azokat a tevékenységeket, melyek egyidejűleg teremtenek üzleti és kulturális értéket.. A magyar kreatívipar egyik részét a globális piac dominálta ágazatok (terméktervezés, technológia, grafika, divattervezés stb.) alkotják. Ezen ágazatok szereplői a világpiacra termelnek: nincs önálló hazai piac, a magyar piac csak a világpiac egy szeglete. A másik rész a magyar nyelvre és kulturális hagyományokra épülő kereslet által meghatározott szegmens. Itt a hazai kereslet és a közösségi megrendelések szervezik a piacokat. Ezeknek az ágazatoknak (például zene, műsorszórás, reklám stb.) a nyelvi kötöttségek vagy a szabályozás viszonylagos védettséget adnak a globális szolgáltatókkal szemben.

A kreatívipar egyre erősödő ágazat, amelynek globális piacra termelő vállalkozásai versenyképes termékeket állítanak elő. A szektor azonban jelenleg még korlátozottan növeli a magyar gazdaság versenyképességét. Hagyományos termelő- és szolgáltatóiparunk nem generál jelentős keresletet a hazai designipar számára, a beszállítói háttér kialakulóban van. Az attitűdök területén azonban a kreatívipar mind a pozitív példákon keresztül, mind az ágazat által vallott értékek révén már ma is pozitív hatással van a versenyképességre.

A startupok hozzájárulhatnak a foglalkoztatás, a helyi bevételek, a központi költségvetés adóbevételeinek növeke- déséhez, infrastrukturális magánberuházások létrejöttéhez, a település többi vállalatának versenyképességéhez. A kreatívipar kultúraalakító ereje a közösség működésére egyaránt lehet pozitív és negatív hatással.

A kitartásba és teljesítménybe vetett hit, az önkifejezési vágy és a globális perspektíva jelentősen meghatározzák a kreatív közösséget. Negatív elemként a sikertelenség és az összefogás hiányának érzése jelenik meg a szektorban.

Forrás: https://designterminal.org/hu

A Design Terminal egy nemzetközi innovációs ügynökség: vállalkozásfejlesztésben támogatja partnereinket. A bármilyen területről, bármely szektorból érkezőstartup, kkv vagy nagyvállalat jelentkezése esetén azonosítják az innovációs kihívásokat, és a legjobb szakértőkkel segítünk megkeresni a megoldásokat

Az UNESCO által alapított Kreatív Városok Hálózatának célja az egyes városok gazdasági, szociális és kulturális fejlesztésének támogatása az irodalom, a filmművészet, a zene, a dizájn, a népművészetek, a médiaművészetek és a gasztronómia területén.

A szervezet tagjai először 2008-ban Santa Fe városában találkoztak, abból a célból, hogy definiálják a kreatív város fogalmát, és a kreatív városok körének bővítéséről egyeztessenek. A jelenlévők szerint a kreatív turizmus modern, harmadik generációs turizmusfajta. A modern tömegturizmus első generációjának a tengerparti turizmust tekintik, amikor a turisták csupán a passzív kikapcsolódási lehetőségeket keresték nyaralásuk idején. A második generációsnak a kulturális turizmust tartják, amikor a nagyvárosok kerültek az utazók fókuszába. Az urbánus terek építészeti emlékeikkel, múzeumokkal, galériákkal ideális desztinációnak bizonyultak. A kreatív turizmus a harmadik, egyben az első olyan turizmusfajta, amelynek esetében a passzív befogadás helyett a kreativitás, az interakció kerül fókuszba, mivel a látogatóknak az élő kultúrával és a helyi lakossággal való találkozás a fő motivációjuk. A kreatív turizmus szorosan kapcsolódik ugyan a kultúrához, azonban az egyedi megnyilvánulási formája miatt helyspecifikus, desztinációként más és más formát ölt. A Santa Fében felállított definíció szerint a kreatív turizmus a kulturális turizmus olyan speciális formája, amelynek célja a helyspecifikus kulturális aktivitásokban való részvétel következtében létrejövő autentikus élményszerzés. A látogató közvetlen kapcsolatba kerül a helyi lakossággal, amely az élő kultúrát előállítja.

A tevékenységek tárháza végtelen, a kéz– művesworkshopokon keresztül a főzőtanfolyamokig. A kulturális turizmus és a kreatív turizmus közötti fő különbség abban látható, hogy míg az előbbi a kulturális élmények fogyasztója, az utóbbi az előállítója, amelyet koprodukcióban, a helyi közösséggel hoz létre. Az Enjoy England által szponzorált kutatás arra a következtetésre jutottak, hogy a mai ember több időre, jobb közérzetre és mélyebb emberi kapcsolatokra vágyik, amit a kreatív turizmus úgy képes nyújtani, hogy a látogató közben új tudásra tesz szert.

Forrás: https://unesco.hu/kreativ-varosok-halozata#rolunk

2021-ben John Howkins The Creative Economy: How People Make Money From Ideas című könyvében az alábbiakban határozta meg az ide tartozó tevékenységeket: reklám, (belső)építészet, művészet, kézműves (kisszériás gyártás) iparágak, divat, film, zene, előadóművészet, írott anyagok, tudományos és technológiai kutatás-fejlesztés, szoftver, játékipar, TV és rádió, valamint videóiparág. Ugyanebben az évben Nagy-Britannia Kulturális, Média és Sportminisztériuma (UK Government Department for Culture, Media and Sport) olyan iparágak összességének határozta meg, amelyek „az egyéni képességeknek, kreativitásnak és tehetségnek alapjain jön létre, jövedelmet (vagyont) és munkahelyeket teremt hosszú távon és jelentős szellemi értéket hoz létre”. A hosszú táv itt tényleg éveket, akár évtizedeket is jelenthet: Marilyn Monroe és Elvis Presley szellemi hagyatéka ma is jó pénzt hoz az örökösöknek, de a 85 évesen meghalt, egykori modell Bettie Page halála utáni bevétele is millió dollárban mérhető.

A már említett brit szervezet 2015-ben kilenc kreatívipari szektort határozott meg:

1. Reklám és marketing
2. Építészet
3. Kézműves termékek (Crafts)
4. Termékdesign, tervezőgrafika, divat
5. Mozi, televízió, videó, rádió és fényképészet
6. Informatika, szoftverfejlesztés és számítástechnikai szolgáltatások
7. Írott sajtótermékek / könyvek létrehozása (Publishing)
8. Múzeumok, galériák és könyvtárak
9. Zene-, és előadóművészet és vizuális művészet

A felsorolásból kimaradt néhány izgalmas iparág (pl. játékipar), de nehéz tökéletes felsorolást alkotni.

Forrás: Hiventures Startup Blog MI A KREATÍV IPAR? (hiventures.hu)

A fentiek alapján tehát elég széles értelemzésben beszélhetünk kreatív iparról. A Hiventures Divat & Design Tőkealapja nevéből adódóan szűkebb fókusszal keresi a tőke befektetésre váró alapítókat. A divat része elsőre egyszerű: olyan, nemzetközi növekedésre képes márkákat keresnek, amelyek valami egyediséget hoznak be a szélsőségesen kompetitív piacra. Ez lehet teljesen kezdő márka is, és lehet olyan, ahol már több szezon értékesítését tudjuk elemezni.

A divatot persze lehet sokkal szélesebben is értelmezni: ha ide sorolható például a hőmérsékletváltó szöveteket, a mesterséges intelligencia alapú ruhatervezést, a 3D modellezést és tervezést, a digitális stylist, valamint a gyártástechnológiák bevezetését, „okosruhák” elkészítését és adatgyűjtés textilen való megoldását, a 3D nyomtatott ruházatot, az alternatív és fenntartható ruhaanyagok létrehozását, a személyre szabást és testreszabást segítő szoftverek elkészítését, a VR/AR öltözők létrehozását – és ekkor már nemcsak a kifutók világa elevenedik meg előttünk, hanem igen komoly mérnöki és gyártási tevékenység a szoftverfejlesztéstől az eszköztervezésig.

A design szintén szerteágazó tevékenység a kockázati tőkealapnál is: a bútor, világítóeszköz, textiláru (nem ruházati), egyéb beton, gipsz, kő-, illetve cementtermék, porcelán- és kerámiatermék, üvegtermék, valamint egyéb designtermék tervezése és gyártása, a gyártási automatizálás, az adatgyűjtés, illetve működési technológiák, az integrált adat-alapú gyártási munkafolyamatok, innovatív CNC-gépek alkalmazása, az induktív, kábelmentes működési technológiák alkalmazása fér bele a Hiventures design értelmezésébe. Azaz az egyedi termékektől a gyártástechnológiáig sok minden, amivel olyan szellemi értéket lehet létrehozni, amely megtalálja a piacát.

Ami elengedhetetlen még: ne csak a termék legyen jó, hanem a csapat is.

Az elmúlt időszak energiaválságai miatt háttérbe kerülhetnek a túlzottan energiaigényes ágazatok, ezzel párhuzamosan új tér nyílik a kevés anyagi erőforrást felhasználó területek számára, mint pl. az előadóművészet, a reklámipar, a szoftverfejlesztés. A magyar gazdaság fejlesztését tekintve is új utak keresésére ösztönöz, ennek révén háttérbe kerülnek a túlzottan energiaigényes ágazatoknak, míg ezzel párhuzamosan új tér nyílik a kevés anyagi erőforrást felhasználó területek számára. Ezt elemezve mellbevágó szembesülni azzal a ténnyel, hogy a magyar kreatív ipar GDP-ben mérhető teljesítménye könnyen összevethető az autóipari ágazatéval.

A kreatív ipar egy olyan, folyamatosan növekvő méretű és jelentőségű szektorról van szó, amely tradicionálisan az alkotóművészetet – például a zenét, a médiát, az előadóművészetet vagy éppen a szobrászatot – ölelte fel; azonban ma már ennél szélesebb kört is ide sorolunk, mint például a reklámipart, a számítógépipart és a szoftverfejlesztést. Ennek a körnek a tevékenysége tehát a divat- és formatervezéstől kezdve a kézműves iparágakon át egészen az egyedi gyártásig terjed, az ehhez hasonló területek pedig táptalajai az innovációnak. Az Egyesült Államok, Kína és Olaszország ebben a tekintetben a világ legnagyobb exportőrének számít, a fejlett gazdaságokban ugyanis a kreatív ipar adja a megtermelt GDP 10 – vagy még annál is nagyobb – százalékát. Az Európai Unión belüli növekedése pedig jellemzően és rendszeresen felülmúlja az egész gazdaság növekedési ütemét.

A kreatív ipar aktualitása, hogy napjainkban döntően alkotómunkáról, szellemi tulajdonról van szó (vagy ahhoz kapcsolódik), így innovációs értéke igen magas, a nagyon sok területen nem energiaigényes, sőt, példát mutat a fenntartható gazdaság megteremtéséhez.

A magyar IT-infrastruktúra relatív fejlettsége jó fizikai feltételrendszert biztosít még a vidéki városokban, falvakban is a terjeszkedésére, ez nagymértékben elősegíti a magyar kulturális örökség, valamint a hagyományokban rejlő tudás újjáélesztését, az ezen a területen működő vállalkozások 75-80 százaléka mikrovállalkozás, amelyek helyzete különösen nehéz napjainkban. A kreatív ágazatok általában a polgári erények közvetítői is, amelyekre napjainkban szintén egyre nagyobb hangsúly helyeződik.

Forrás: a teljes terjedelmű cikk elérhető a https://www.vg.hu/ honlapon, 2022.11.16 Szerző: VG Páholy: Csuhaj V. Imre, a Magyar Vállalkozás­fejlesztési Alapítvány kuratóriumának elnöke.

Ez a kiadvány egy tájékoztató, amely üzleti tanácsokat ad az induló kreatívipari vállalkozók számára. A Magyar Formatervezési Tanács megbízásából készült és a legnagyobb hazai független vállalkozásfejlesztési tartalomprojekttel, a Start Up Guide programmal együttműködésben jelent meg. Ez egy olyan segédanyag, amely a folyamatosan és gyors ütemben változó környezetben, piaci feltételek között szolgál az adott helyen, adott időben szükséges különleges ismeretekkel. A Start Up Guide áttekinthető struktúrába rendezve ismerteti az üzleti vállalkozások elindításához gyakran létfontosságú ismereteket, felvázolja a jogszabályi és adózási változásokat, tanácsokat ad a vállalkozások kialakításához, működtetéséhez és fejlesztéséhez, iránymutatóként szolgál a pályázatokon indulóknak vagy a kockázati tőkét keresőknek. A kiadvány egy ötletekben gazdag, kreatív generáció számára összegzi az ismereteket, tapasztalatokat, és vázolja fel azokat a lehetőségeket, amelyek az addig felhalmozott tudást egy részben ismeretlennek tűnő mezőben kamatoztathatóvá teszik.

A kézikönyvet használók tanácsokat kapnak ahhoz, hogyan alapítsanak céget, majd hogyan gazdálkodjanak, hogyan finanszírozzák vállalkozásukat, hogyan találják meg piacukat, hogyan kommunikáljanak. Ezek minden vállalkozás életében alapvető kérdések, függetlenül attól, hogy művészetről, alkalmazott művészeti tevékenységről, vagy bármilyen más munkáról

van szó. Az útmutató az Üzleti tervezés kapcsán végig vezet a piackutatás lefolytatásán keresztül a marketingterv készítéséig. Bemutatja a felmerülő jogi és pénzügyi kérdéseket és az infduló vállalkozások finanszírozásának problémáját. Ugyancsak bemutatja a termék vagy szolgáltatásfejlesztés piacra vitelének kérdéseit, a külpiacra jutás és a kockázati tőke bevonásának szempontjait. A kézikönyv foglalkozik és reklám és az on-line marketing kérdéseivel, valamint bemutatja a digitalizációban rejlő előnyöket. A kiadvány a mellékleiben ad sablont az induló kreatív ipari vállalkozások pénzügyi tervezéséhez, valamint összegyűjtötte az akutálisan elérhető releváns pályázati forrásokat, hitelkonstrukciókat.

A kiadvány letölthető a http://kreativipar.startupguide.hu honlapról.

A KDRIÜ – Közép-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. egy CRE:HUB elnevezésű Interreg Europe program által finanszírozott projekt keretében hozott létre egy olyan digitális platformot, amely azoknak is szól, akik egy vállalkozás ötletét fontolgatják, vagy esetleg már létre is hozták cégüket, gyakran szembesülünk azzal, hogy egyedül vannak, nincsenek partnereik, vagy épp nem ismerik a hasonló profilú cégeket. A kulturális és a kreatív ipari szektorban is így van ez. Ezért létrehoztak egy platformot, ahol ezek az induló vagy már működő kreatív ipari cégek regisztrálhatnak, bemutathatják a tevékenységüket, elmondhatják, hogy milyen szolgáltatásokat kínálnak és megadhatják az elérhetőségeiket.

A céljuk az volt, hogy egy nyilvános partnerkeresési felületet és adatbázist hozzanak létre, amellyel a szektoron belüli együttműködéseket szeretnék ösztönözni az alábbi kategóriákban:

• Kiadói tevékenység
• Egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység
• Építészmérnöki tevékenység, műszaki vizsgálat, elemzés
• Reklám, piackutatás
• Műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás
• Alkotó-, művészeti, szórakoztató tevékenység
• Film, video, televízióműsor gyártása, hangfelvétel kiadás
• Oktatás
• Tudományos kutatás, fejlesztés

A kulturális és kreatív szektorhoz tartozó válallkozások számára a digitális platform nyilvános, a megadott tartalmat bárki megtekintheti

ITT lehet regisztrálni rá.