Navigáció

Kreatív tudásanyagok

Creastart 4.0

Bevezető

Ebbe a témaklaszterbe kerülhetnek fel azok az ismeretterjesztő anyagok és a CreaStart 4.0 CLLD projekt keretében készült szakmai dokumentumok, tudásanyagok, amelyek kreatív kezdeményezések világát mutatják be és széleskörű információnyújtás révén képessé teszik a helyi közösségeket az eligazodásra, kreatív fejlesztések tervezésére.

Arra is lehetőség nyílik, hogy itt a Szombathelyen élők és a városon belüli többi CLLD projekt keretében készült tudásanyagok gyűjteménye is elérhető legyen, hogy az itt működő szervezetek megtudják, hogy ezekben a témakörökben kitől és hol kaphatnak segítséget.

Virtuális segítség a klímabarát városfejlesztéshez (avagy, ha meg akarod tudni, hogyan működik egy város, készítsd el digitális párját)

Hova kerüljön méhlegelő vagy virágágyás a városban ahhoz, hogy a lehető legnagyobb pozitív környezeti hatást váltsa ki? Térkő helyett fa, bokor vagy vizes élőhely kerüljön a dísztérre, hogy csökkenjen a városokat fűtő hőszigethatás (urban heat island; az a jelenség, amikor a sűrűn beépített városi területek jobban felmelegszenek nyáron, mint a vidéki területek, a városi beton és aszfalt ugyanis napközben több napsugárzást nyel el, mint a növényzet). Hová tervezzünk városi kerteket, és mekkorákat? És mi lenne, ha mindezt egy videojátékszerű platformon úgy lehetne megtervezni, hogy a klímavédelmi hatásfok mellett a hosszú távú költségek is látszódjanak?

Ilyen dilemmákkal kerülnek szembe a klímabarát városok tervezői, és nekik hozta létre Pintér László, a CEU Környezettudományok és Környezetpolitika tanszékének professzora és csapata a Physi nevű vállalkozást. Ez egy olyan virtuális térbe helyezi át a tervezési folyamatot, ami teljesen leképezi az adott város természeti, épített és mikroklimatikus állapotait, majd ez a digitális ikerként funkcionáló, virtuális város szimulálja, hogyan változna meg ez a közeg egy új elem, például egy virágágyás vagy egy vizes élőhely hatására, és hogy mindez milyen költségekkel járna.

Ezzel a témakörrel foglalkozik az a Qubit tudományos cikk, amit az itt található linken keresztül érhető el.

Forrás: csatolt Qubit cikk, Radó Nóra

A fenntartható városfejlesztési stratégiák kézikönyve

Gyorsan változó világunkban Európa előtt sürgető kihívások állnak – környezetkárosodás, klímaváltozás, a digitális forradalom, demográfiai átmenet, migráció és társadalmi egyenlőtlenségek – és a városok gyakran kerülnek a frontvonalba, amikor megoldásokat kell találni.  Az uniós városfejlesztési menetrend és az olyan globális menetrendek, mint a fenntartható fejlődési célok és az új városfejlesztési menetrend elismerik annak fontosságát, hogy ösztönözni kell a mindenki számára fenntartható életmód irányába történő átmenetet.

A 2021. és 2027. évi időszakra az Európai Bizottság a városi és területi dimenzió erősítését javasolja egy új szakpolitikai célkitűzés, „a polgáraihoz közelebb álló Európa” bevezetésével, amely támogatja a helyi alapú megközelítést és a települési önkormányzatok, a civil társadalom és a polgárok bevonását a helyi kihívások kezelésébe.  Javasolja továbbá egy új Európai Városfejlesztési Kezdeményezés elindítását, amely a kapacitások megerősítésével, innovatív megoldásokkal, tudással, szakpolitika-fejlesztéssel és kommunikációval támogatná a városokat.  A fenntartható városfejlesztést szolgáló források a teljes Európai Regionális Fejlesztési Alap 6%-ára növekednek.

Ez a kézikönyv a Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatósága (DG REGIO) és a Közös Kutatóközpont (JRC) közös kezdeményezése.  A könyv hat építőelemből állva magyarázza el a fenntartható városfejlesztés támogatását a kohéziós politika keretében.

A kézikönyv hat építőeleme:

  • STRATÉGIAI DIMENZIÓ
  • TERÜLETI IRÁNYULTSÁG
  • KORMÁNYZÁS
  • ÁGAZATKÖZI INTEGRÁCIÓ
  • FINANSZÍROZÁS ÉS PÉNZÜGYEK
  • MONITORING

További célja az, hogy értékes ötleteket adjon a kohéziós politika programjai által támogatott városfejlesztési stratégiák jövőbeli új generációjához.

A kézikönyv a helyi önkormányzatok, irányító hatóságok és a folyamatban érintett egyéb felek részére készül. Teljes terjedelemben az itt megtalálható hivatkozáson keresztül érhető el.

Forrás: csatolt kézikönyvben Marc Lemaître, Charlina Vitcheva

A smart planning szerepe a fenntartható városfejlesztésben

„Jelen tanulmány arra keres választ, hogy városi szinten a digitalizáció korában a fenntarthatóság felé való átmenethez hozzájárul-e egy smart city koncepció, s ha igen, akkor vajon milyen módon?  A szerzők javaslatot tesznek az ún.  smart planning módszer alkalmazására és egy scorecard alapú indikátorrendszer kidolgozására, melyek hozzájárulhatnak a helyi fejlesztési elképzelések fenntarthatóság, klímatudatosság és okosság (smart) szempontjából történő értékeléséhez, iránymutatásul szolgálva a helyi érintettek számára.  A kidolgozott indikátorrendszer a városgazdálkodás, -üzemeltetés számára lehetővé teszi a monitoringfolyamatok hatékonyságának folyamatos fejlesztését, valamint a piaci alapú városfejlesztési beavatkozások ex ante értékelését is.  A szerzők esettanulmánnyal vizsgálják a kialakított módszertan és a smart planning értékelést alkalmazhatóságát egy megyei jogú város esetében.  Az ismertetett értékelési rendszer olyan eszközt jelenthet a hazai önkormányzatok számára, amelyek elősegítik a helyi sajátosságoknak leginkább megfelelő, költség- és erőforrás-hatékony piaci eszközök azonosítását annak érdekében, hogy a települések fejlesztési céljaihoz legpontosabban illeszkedő és optimális megoldásokat választanak ki a smart és a városfejlesztés gyakorlati fenntartható megvalósításához.”

A tanulmány, amely összefoglaló következtetésekkel és szakmai javaslatokkal, jövőbeni kutatási irányokkal és gyakorlati alkalmazhatósági lehetőségekkel zárul, itt érhető el.

Forrás: csatolt tanulmány, Szalmáné Csete Mária – Buzási Attila

Mit és hogyan tehet egy közösség a város fenntartható fejlődése érdekében?

A modern, fenntartható és élhető városi környezet megteremtésében a környezetvédelem, a természetvédelem és a városfejlesztés egymással szoros összefüggésben álló tevékenységek. Az ott lakók életminőségét, a város vonz erejét és ezen keresztül a lehetséges fejlődését is meghatározza a város komplex minősége, amelyet ez a három terület erőteljesen meghatároz a gazdasági helyzete mellett. Mit tehetnek ezért az egyének, a közösségek? Hogyan tudja befolyásolni a civil társadalom a helyi környezetet a város egészének fejlődése érdekében?

A ZÖLD XVII KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÁROSFEJLESZTÉSI EGYESÜLET ezt a célt tűzte maga elé, a tevékenységüket bemutató honlapjukon keresztül jól áttekinthető egy e téren aktívan tevékenykedő közösségi és szervezeti minta.

Az egyesület küldetése: Megteremteni a természet és az ember közötti harmóniát Budapest XVII. kerületében.

A céljaik: „A ZÖLD XVII a fenntartható fejlődés megvalósítását tűzte ki célul a gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan mottóval. Kiemelten fontos tartjuk, hogy olyan típusú minőségbeli fejlődést (és ne csupán növekedést) segítsünk elő Budapest XVII. kerületében és közvetlen környezetében, amely tekintettel van az elkövetkező (akár még meg nem született) generációkra is. Az eljövendő generációk iránti felelősséget cselekedeteinken keresztül kívánjuk közvetíteni, valamint a minket körülvevő társadalmi közegbe, közgondolkozásba elültetni.

Az egyesület a helyi lakosság környezetvédelmi és természetvédelmi érdekeit kívánja képviselni, valamint elősegíteni az információkhoz való hozzáférést és a döntéshozatalokban való részvétel lehetőségét a környezetvédelmi, természetvédelmi és városfejlesztési ügyekben.”

Forrás: http://zoldxvii.hu/

Hogyan takarítanak meg pénzt az intelligens városok a kormányok, a vállalkozások és a polgárok számára?

Világszerte nőnek a városok. Már most is naponta körülbelül 180 000 ember költözik a városokba. Az ENSZ becslései szerint 2015-re 22 olyan nagyvárosi terület lesz, amelynek lakossága meghaladja a 10 millió főt. A növekvő városi népesség több költséget jelent a városok számára – a növekvő energiafelhasználástól a túlterhelt közszolgáltatásokig -, de egyben ösztönzőleg hat az innovációra is. Végül is nem terjeszkedhetünk a végtelenségig kifelé és felfelé. Ehelyett meg kell találnunk a módját annak, hogyan lehetünk “hatékonyabban városiak”: más szóval okosabban kell felhasználnunk erőforrásainkat, időnket és tőkénket.

Az intelligens városi kezdeményezések kulcsfontosságúak ebben a tekintetben: a gyors urbanizáció okozta problémákat lehetőséggé alakítják át, és ezáltal mindenkinek segítenek pénzt megtakarítani. Az Intel 2018 márciusában valóban azt javasolta, hogy az intelligens városi technológiák évente 125 órát adhatnak vissza a polgároknak. Ha az idő pénz, akkor ez jelentős összeget jelent: Egészen pontosan évi 5 billió dollár. Fontos azonban megjegyezni, hogy a sikeres okosváros-kezdeményezések a polgárok életminőségének javítását a pénzmegtakarítás elé helyezik, ez utóbbi gyakran csak közvetett eredmény.

Ebben a cikkben néhány olyan intelligens városi kezdeményezést tekintenek át, amelyek csökkentik a vállalkozások, a kormányok és a polgárok költségeit, lehetővé téve mindannyiunk számára, hogy többet fektethessünk a fontos dolgokba – a szociális jóléti kezdeményezésektől kezdve a lánya születésnapi partijáig.

Forrás: Lily Maxwell – bee smart city

Városfejlesztési paradigmák az új évezredben – a kreatív város és az okos város

A 2000-es évek első évtizedében a globális gazdaságban uralkodó neoliberális modellnek is köszönhetően világszerte hódított a „kreatív város” elmélete. Magyarországon is a települések jelentős része – illeszkedve az európai tendenciákhoz – próbálta magát kreatív városként definiálni anélkül, hogy pontosan tudta volna, mit is jelent a fogalom valójában. A 2007-2008-as világgazdasági válság következtében a neoliberális modell megbicsaklott, így az elmúlt években a kreatív város kérdésköre is háttérbe szorult. Az elmúlt évek fejlődési tendenciáit szemlélve úgy látszik, új paradigma vette át a kreatív város helyét, az okos város (smart city). A kreativitás, az innováció és a technológia kérdése tehát koránt sem kerültek le a városfejlesztési politika porondjáról, csak a kor kihívásainak megfelelően újracsomagolt formában kapjuk a terméket. Írásában felvázolja a kreatív város és a smart city koncepcióját, illetve röviden bemutatja, hogy a hazai kutatásokban és publikációkban hogyan jelenik meg a kreatív gazdaság, a kreatív városok és az okos városok kérdésköre.

Forrás: EGEDY TAMÁS – Földrajzi Közlemények 2017. 141.

Az okos város fejlesztési modell módszertani alapjai

A kortárs városfejlődésben világszerte egyre jelentősebb szerephez jutnak az új technológiák. Akár igazgatási és közmű adatok kezeléséről, akár önkormányzatokról, üzleti szféráról vagy közösségi hálózatokról van szó, a városok fejlettségi szintjétől függetlenül egyre több területen születnek újítások, amelyek hatékonyabb működést, takarékosabb gazdálkodást, személyesebb és nyitottabb kommunikációt, és javuló életminőséget ígérnek.

Az új technológiai eszközök és a növekvő mennyiségben elérhető adatok azonban önmagukban nem jelentenek megoldást a városok fejlesztési és fenntartási kérdéseire. A gazdasági és ökológiai egyensúly, a magas életminőséget kínáló, vonzó városi környezet és a városlakók aktív részvétele településük életében olyan feladatok, amelyek stratégiai szemléletet és sokféle szereplő tartós együttműködését igénylik.

A digitális technológiák elterjedése jelentős tényező lehet a megfelelő válaszok megfogalmazásában. Az idegenforgalomtól az üzleti és politikai döntéseken keresztül a személyes életkörnyezetig érzékelhető változás egyben hatalmas gazdasági lehetőségeket teremt a városokban aktív szereplők, illetve az egyes települések közötti együttműködésben.

Ennek az anyagnak a célja a smart city, azaz az okos város fogalma köré csoportosítható városfejlesztési elképzelések, módszerek és megoldások áttekintése. Segítséget kívánunk nyújtani önkormányzatoknak, cégeknek, közösségeknek és más érintetteknek a hazai települések okos város stratégiáinak és projektjeinek megtervezéséhez.

A fejezetek bemutatják azokat a jelenségeket, amelyek a mai smart city programok előzményeit és hátterét adják, majd meghatározzák az okos város jelentését, céljait és eszközeit, illetve azokat a tematikus rendezőelveket és módszereket, amelyek mentén az okos települések fejlesztése szerveződik. A kötet áttekinti a vonatkozó európai és hazai szabályozási környezetet, az érintett szervezeteket és programokat, és nem utolsósorban bemutatja a Lechner Tudásközpont által fejlesztett Településértékelési és Monitoring Rendszert és Okos Város Fejlesztési Modellt.

Forrás: Rab Judit, Szemerei Samu – AZ OKOS VÁROS MÓDSZERTANI ALAPJAI

A Smart City utópiák árnyoldala - Hol az ember a képletben?

A harmadik generációs okos városok ígérete szerint a városvezetés egy nyílt, részvételiségen-alapuló folyamat, mely hatalmas adatmennyiségekre támaszkodva segíti a lakosokat a döntéshozatalban. Ugyanakkor a jelenkori trendek gyakran egy teljesen ellentétes képet festenek, ahol a technológiát kihasználva emberek válnak „hekkelhetővé”, ezáltal manipulálhatóvá, irányíthatóvá. Az okos városok utópisztikus ígéretei mellett kevés szó esik a személyiségi jogokról, a személyes adataink feletti önrendelkezésről, a paternalizmusról vagy arról, hogy ezek a városfejlesztési projektek mennyiben korlátozzák az emberek szerepét, mozgásterét az adott rendszerben.

A modern városfejlesztések árnyoldalaival foglalkozik Bukovszki Viktor Portfolio.hu-ban megjelent hivatkozott véleménycikke, amely az itt található linken érhető el.

Forrás: Bukovszki Viktor – Portfolio.hu (Net Média Zrt.)